Utolsó kommentek

  • mgnes: Véget ért a nagy utazás lassan. A képekhez sajnos nem lehetett hozzászólni, majd személyesen. A ki... (2014.03.15. 13:01) Utolso nap a Paradicsomban
  • pekka-minki: Nekem pedig nagyon jó estét szereztek az új képek és bejegyzések, igen jókat nevettem néhány részl... (2014.03.11. 22:06) Penang
  • Anya1951: Boldog, boldog, boldog szülinapot ! Kívánom, hogy legyen még, sok ilyen szép napod :-) sok-sok pus... (2014.03.08. 18:22) Milyen volt Angkor?
  • mgnes: Szeretnék mindig ilyen 'unalmas és rövid' leírásokat olvasni. Feltölt, megnyugtat, kikapcsol... Ne... (2014.03.07. 14:55) Milyen volt Angkor?
  • pekka-minki: Köszönjük a részletes beszámolót, élvezettel olvastam. Maradok őszinte hívük és remélhetőleg követ... (2014.03.07. 14:48) Milyen volt Angkor?
  • Utolsó 20

Varatlan vendeg

2014.03.17. 04:36 Kittcsi83

Jo reggelt Mindenkinek, talan ez lesz az utso blogbejegyzeseink egyike, ha nem az tenylegesen. Mar Dohaban vagyunk, lassan elkezdodik a boarding a budapesti jaratra. Sikeresen vettuk a tengeri nehezsegeket, nem szaporodtak a kis vorosok a Del-Kinai tengerben, bar nem sok kellett hozza....:-) Minden jaratunk idoben indult, az utolson meg aludni is tudtunk viszonylag sokat, ugyhogy mar csak egy repules van hatra es hazaerkezunk.

Hogy jol induljon ez a het, szeretnenk megosztani Veletek egy videot. Mar nagyon reg probaltuk ezt feltolteni, de eddig a wifik nem voltak hozzank tul kegyesek, ezert nem sikerult a publikalas. De ami kesik, nem mulik alapon (ugyebar), ime, nem is irnank hozza semmit sem, a video magaert beszel. :-)

Helyszin: K&Zs szoba, Kuching Waterfront Lodge

Idozites: megerkezes utan rogton

Szólj hozzá!

Elindultunk hazafele...goodbye Nyaralas!

2014.03.16. 00:34 Kittcsi83

0274387aac9a11e3916312179a3278fb_8.jpg_640x640

k_zs_adventures készítette ezt a képet.

Szólj hozzá!

Címkék: instagram

Utolso nap a Paradicsomban

2014.03.15. 12:32 Kittcsi83

Imadunk reggel arra ebredni, hogy halljuk a tenger halk hullamzasat, a hegesztobogar reggeli zenejet es a mokusok jatekat a tetonkon. Kijovunk a teraszra, bamujuk a velunk egyutt ebredezo tengert es a sok-sok mokust, akik szaladgalnak a kertben, farol-fara, tetorol-tetore es kergetik egymast. Tiszta idilli, neha tul szep, hogy igaz legyen, de hat megis az, itt vagyunk ezen a csodaszep szigeten es igazabol mar egyaltalan nem banom, hogy engedtem a nyomasnak es nem harcoltam valamelyik thai szigetert (majd legkozelebb) .

A szalloda elhelyezkedese egyszeruen meses. Talan Langakwi (szinten egy sziget Malajziaban) volt hasonlo, ahol voltunk, ott is a szallasunk egy obolben, a tropusi erdo oleleseben volt. Ahogy Zs is irta, nincs itt egy ut sem, igy auto sincs, ami nem is hianyzik. Olyan jo nem hallani dudalast vagy motorzajt (max csak a hajoket). Csak madarcsiripeles, tengerhullamzas, hegesztobogus es a mokuskak csorgedezese van. Totalis kikapcsolodas es feltoltodes van csak.

Az elmult kozel egy hetunk szigoruan pihenessel, napozassal es sok-sok alvassal telt. Reggel altalaban fel 9-9 kozott keltunk, aztan 10-ig kenyelmesen megreggeliztunk. Ekkor mar az oblunkbe megerkezett a napsutes is, igy elkezdodhetett a naplementeig tarto napozas. A tenger simogatoan meleg, 25 fokos. Naponta kb. ketszer 1-1,5 orat voltunk benn, allandoan buvarkodtunk, neztuk a csudavilagot a tenger alatt. Annyira cukik a halak, siman kozel jonnek hozzank, nem felnek, olyan erzesunk van sokszor, mintha meg lehetne oket simogatni. A teknosokhoz pedig aztan meg kozelebb lehet uszni. Mikor feljonnek levegot venni, akar meg is lehetne simogatni a panceljukat, olyan kozel engednek magukhoz. Amikor feljonnek levegot venni, kidugjak a kis fejuket a víz felett, hallani lehet a nagy sohajt, ahogy lelegeznek egyet aztan mar buknak is vissza a víz ala es meltosagteljesen leusznak ujra a tengerfenekre nyammogni a zoldet. A capakat sajnos nem lattuk sokszor, oket eleg nehez elkapni. Azert bizunk a szerencsenkben es hatha ma meg sikerul latnunk egyet, no meg a teknosoket is.

Idokozben delutan lett, sot mit tobb, kora este. A fiuk epp az utolso tenisz meccsuket jatsszak, mi Evel mar nagyjabol osszepakoltunk es a teraszon ucsorgunk. Ma delelott meg jo idonk volt, de delutanra megerkezett a borus ido, az esovel, amit mar par napja lattunk mi is az idojaras elorejelzesekben. Igy delelott meg picit tudtunk ugy ahogy napozni, de delutan mar a bungink teraszan kavezva neztuk a szakado esot. Meg ilyen haborgo, borus idoben is kulonosen szep ez a hely.

Amugy az utolso buvarkodasunk alkalmaval lattuk a nagy teknost, plusz valoszinuleg a feleseget/csajat, mert tanui voltunk egy puszizkodasnak, majd alkalmi legyottuk vegeztevel a teknoslany tovabb uszott a sajat dolgara. Jo sokaig neztuk az oreget, megvartunk ket levegovetelet is, hogy lassuk igazan kozelrol ot. Testkozelbol megtapasztalhattuk a hulye csikszemuek sikongatasat a ritualis levegovetelnel, hat ez tenyleg elkepeszto, mintha a lotto fonyeremenyt utottek volna meg, olyan udvrivalgasban tornek ilyenkor ki. Szoval a nagy teknostol meg bucsut tudtunk venni, no es a halacskaktol is persze, capa pedig majd jovore, ha lesz ott, ahova mennenk.

Ma este utolso vacsorank helyszine a jol bevalt Mama’s lesz, remeljuk nem fogunk elazni addig, mig odaerunk, meg majd vissza. Aztan csapunk egy jo kis terasz partyt, nyaralasunk lezarasakent.

Holnap reggel viszonylag koran indulunk (8-kor jon ertunk a hajo), hogy elerjuk mindenkeppen a Kuala Lumpur-i jaratunkat. Kota Bharuba meg a hajokazas utan ket buszt is igenybe kell vennunk a repterre erkezeshez, de ha ez sikerul, akkor nagy kiralyok vagyunk. Es remelhetoleg az idojaras sem fog megakadalyozni minket a szarazfoldre atjutasban, azaz a hajo idoben jon ertunk es epsegben, kisroka nelkul atvisz minket. Bizunk benne, hogy a Del-Kinai tenger nem akarja azt, hogy iden ujabb kis vorosok keruljenek telepitesre.  J

 

 

1 komment

Szakadt az eso,nem kicsit...

2014.03.15. 10:25 Kittcsi83

af945c5aac2311e3a2810e71a3fcc52d_8.jpg_640x640

k_zs_adventures készítette ezt a képet.

Szólj hozzá!

Címkék: instagram

Tengeri spanjaink :-)

2014.03.14. 02:55 Kittcsi83

927891_699481413449960_44798242_n.jpg_640x640

k_zs_adventures készítette ezt a képet.

Szólj hozzá!

Címkék: instagram

Ha a szerzotarsam ilyen jokat ir,mig en faradtsagra hivatkozva lefekszem aluszni,akkor asszem minden nap ez lesz...:-) ime egy lesi foto a tegnap ejszakamrol. Halkan megjegyzem, 10,5 orat alusztam:-)

2014.03.13. 11:56 Kittcsi83

b380aa26aa9d11e3a0840ef3ed954fdf_8.jpg_640x640

k_zs_adventures készítette ezt a képet.

Szólj hozzá!

Címkék: instagram

Perhentian, szöveg kép nélkül - mert az már volt

2014.03.12. 16:22 Zs_

K azt állítja hogy fáradt, mivel tegnap kissé későn feküdt le, ma pedig körbejártuk a szigetet, amiben azért akadtak mászós részek is, és egyébként sem volt túl rövid, délután pedig még teniszezett is egy keveset, legalább fél órát, szóval a dolog akár még igaz is lehet. Mindenesetre erre hivatkozva most jobbra el, engem pedig itt hagy a sz@rban az ígéretemmel, miszerint most aztán már írni fogunk, úgyhogy akkor hát lássunk pár szót arról hogy hol is vagyunk.

Perhentianon vagyunk. Ez éppen egy pár szó. Vagy legyen egy kicsit több is? Na jó, legyen. Tehát, Perhentianra elég hosszas kutatómunka, valamint némi tépelődés után esett a választásunk, mely voltaképpen abból állt, hogy én szorgalmaztam, K pedig ellenállt, merthogy azt olvasta a tripadvisoron hogy szemetes. És ezt két ember is írta, tehát akkor nyilvánvalóan az is, vagyis ide semmiképpen se jöjjünk. Jó, így én, de akkor hová is menjünk? Neki aztán mindegy, de ide ne. És már sorolja is a thai szigeteket, első helyen Koh Lipével, ami neki azóta van beragadva, hogy három éve Langkawiról nem sikerült átjutnunk oda, bármennyire is terveztük, pedig még vízumunk is volt, mert az akkor még kellett. Szóval menjünk thai szigetre inkább. Jómagam ennek kissé ellenálltam, ha már úgyis Malajziában vagyunk, minek is mennénk thai szigetre (és akkor még arról sem volt szó hogy Bangkokba fogunk érkezni), amikor itt is vannak szigetek, méghozzá alkalmasint még jobbak is mint Thaiföldön. Például Perhentian, ugyebár. Vagy Redang. Vagy Tioman. Malajzia legszebb(nek tartott) szigetei. Utóbbi kettő viszonylag hamar kiesik, mivel leginkább a tehetős szingapúri turistákra van szabva, a mi költségvetésünkbe tehát kissé nehéz lenne beleerőltetni. De hát minek is erőltetnénk, amikor itt van Perhentian is, ami viszont abszolút hátizsákos kategória. És talán nem annyira szemetes, mint ahogy azt mind a két ember írta. De ha meg esetleg véletlenül mégis, hát talán kompenzálják azok a remek víz alatti dolgok, amikről előzetesen elég sok szép képet láttunk.

Némi vacilláció (micsoda, nincs ilyen szó? akkor most már van) után tehát Perhentian lesz a nyertes, és hát, azt kell mondjam, a találat teli. Lássuk hát, miért is?

Perhentian valójában két szigetből áll, Perhentian Besar (vagyis Nagy Perhentian), illetve Perhentian Kecil (avagy Kis Perhentian). Mi mindkettőn nézegettünk szállásokat, aztán végül a nagyobbikon sikerült lőnünk egy remek kis resortot, méghozzá nem kis szerencsével, ugyanis a hely eléggé színvonalas, ennek köszönhetően pedig az ára is az, azonban egyrészt előszezon van (Malajzia keleti oldalán, ellentétben Indokínával a mi nyarunknak megfelelő évszak a főszezon), másrészt pedig akció van a bookingon, azazhogy volt, minek keretében is abszolút elérhető áron sikerült foglalnunk egy (azaz kettő) második soros Deluxe bungalót, nagyságrendileg 10 méterre a tengertől. A tenger pedig a sziget legjobbnak mondott öble, és ez sem véletlenül. Minden nap tucatszám hordják ide hajóval az idióta kínaiakat, de az öböl nem ettől lesz olyan jó, hanem attól, amiért őket is idehordják, vagyis a víz alatt tulajdonképp bármikor látható óriásteknősöktől, valamint a viszonylagosan ép koralltól, és a közöttük lakozó rengeteg különböző méretű, színű és fajtájú haltól. Amúgy ez a kínai elég hihetetlen egy fajta, mentőmellényben úszkál a tengerben, miközben sznorkelezik, de az egész hajórakomány ám, tucatnyian egymás hegyén hátán, amitől úgy néznek ki mint egy rakás hajótörött, és amikor látnak egy teknőst, szabályos üdvrivalgásban törnek ki. Valószínűleg miattuk van pl. az is kiírva, több más egyéb, kultúrember számára amúgy egyébként teljesen egyértelmű intelem mellett, hogy ha a teknős feljön a víz felszínére levegőért, ne próbáld meg visszanyomni. Hihetetlennek tűnik, de minden bizonnyal mindez azért van kiírva, mert ezt valaki megpróbálta. És ez a valaki egészen biztos hogy kínai volt.

Kissé eltértem a tárgytól, de a lényeg a lényeg, vagyis hogy gyakorlatilag szinte bármikor, ha csak bemegyünk a vízbe, pont itt előttünk, találunk legalább egy óriásteknőst, akivel kedvünkre lehet úszkálni. Ez pedig nem kis élmény, sőt, igazából hatalmas élmény egy több mint egy méteres teknőssel úszkálni, nézni fentről ahogy legeli a fenéken a növényeket, illetve várni hogy mikor jön fel levegőért, akár karnyújtásnyira tőlünk. És ilyenkor mi jól nem nyomjuk vissza a víz alá, hisz’ ki is van írva hogy ne.

A másik hasonló élményt pedig azok a cápák jelentik, akikkel kicsit arrébb, a balra található szirtfok közelében lehet hasonlóan úszkálni. De mielőtt még bárki azt hinné, hogy milyen laza srácok is vagyunk mi, csak úgy úszkálunk itt a cápákkal, hát kiábrándító leszek, ezek teljesen ártalmatlan, mármint az emberre ártalmatlan szirticápák. Vagy macskacápák. Vagy mittudoménmilyencápák, mert ez most épp nem jut szembe, de a lényeg, hogy a légynek se ártanak, talán mert a légy elég ritkán található meg ott ahol a cápa gyakran, és vice versa. A maláj nevük egyébként tükörfordításban hülyecápa, éspedig azért az, mert ennek eszébe sem jut megtámadni az embert. De hogy miért tartják kevésbé hülyének azt a fajtát, amelyiknek viszont eszébe jut, na ezt már nem tudom. Őket egy kissé azért nehézkesebb megtalálni, vagy legalábbis eddig még nem minden egyes próbálkozás alkalmával sikerült, de ez esetben is a lényeg a lényeg (mi más?), vagyis az élmény, amit az jelent, amikor szépen nyugodtan úszkálsz, nézelődsz jobbra balra, és egyszer csak hopp, feltűnik alattad egy cápa, még ha csupáncsak egy méteres is, és eszébe sem jut rád támadni, lásd fent. És ez mondjuk azért jól is van így.

Rajtuk kívül pedig halak, halak és halak, a két centistől egészen a méteresig. Ez utóbbi már akkora hogy félelmetes, bár növényevő ez is, békésen legel az aljzaton, de amikor feltűnik belőlük egy falka, kb. tíz darab egyszerre, a púpos fejükkel, meg a hatalmas szájukkal, hát nem mertem hozzájuk túl közel menni, na.

Mindezeken túl pedig maga a part is gyönyörű, hófehér homok, türkizkék és -zöld víz, és (majdnem) víz fölé hajló pálmafák. Hajolni ugyan hajolnak becsülettel, de a víz azért egy kicsit messzebb van. És nincs túl sok ember, ez itt nem a tömegturizmus. A szigeten még út sincs, nemhogy reptér, az ilyesmi, vagyis a reptér hiánya pedig általában garancia a tömegturizmus hiányára is, utazási iroda be nem vállal olyasmit, hogy reptérről buszozás kikötőbe, kikötőből speedboat szigetre, nem bizony, ez már túl macerás. És ez éppen jól is van így. Szemét egyébként valóban akad egy kevés, de leginkább azért, mert innen hajóval kell elvinni, lévén infrastruktúra, pláne ilyen jellegű, az itt semmi. Honnan is lenne mondjuk kukásautó, amikor út sincs? Van helyette kukáshajó. Meg persze mert a tahó kínaiak eldobálják. De azért közel sem zavaró mértékű, szerencsére.

A resort körül hatalmas trópusi kert, mögötte már a dzsungel, kerítés nuku, így a kertben monitorgyíkok és majmok, mégpedig a barátságos, fehér pápaszemes fajtából, állatokból tehát jól el van eresztve a hely, víz alatt és felett egyaránt. Káros állatokból viszont szerencsére kevésbé, bár szúnyog azért akad szép számmal, de nem vészes. Mint ahogy nem vészes a medúzák jelenléte sem, jóllehet K éppen az imént közölte, hogy őt bizony megcsípte egy, mégpedig pont a szájánál, de szemügyre vettem, nem hasonlít Geronazzo Máriára, és a vacsora elfogyasztásában sem okozott semminemű problémát, tehát nem lehet olyan vészes a dolog, holnapra kialussza, hacsak nem egyébként is álmodta az egészet ;o)

Szólj hozzá!

Mai napunk:jungle trecking a Flora Bay-be,bananevo mokusnezes,malaj kislanyokkal bandazas,csillezes a tengerparton

2014.03.12. 09:08 Kittcsi83

32470030a9bd11e396e612465fd22ea2_8.jpg_640x640

k_zs_adventures készítette ezt a képet.

Szólj hozzá!

Címkék: instagram

Vegre megerkezett a kedvenc majmom :-)

2014.03.12. 09:01 Kittcsi83

88adc3d8a9bc11e3bdb11207da4c8d8d_8.jpg_640x640

k_zs_adventures készítette ezt a képet.

Szólj hozzá!

Címkék: instagram

Vizitalas az orangutanoknal, valamint varosnezes Kuchingban

2014.03.11. 17:33 Kittcsi83

Az utazasunk egyik legjobban vart programja szamomra a Semenggoh  Vadrezervatum meglatogatasa volt, ahol orangutanokat lehet latni. Ugy terveztuk, hogy ide a Bakobol visszateresunk masnapjan megyunk majd. A kocsikolcsonzos ebbe a tervezetbe igencsak beleszolt azzal, hogy nem sikerult a megbeszelt idore leszallitania a Perodua Viva jarmuvunket, igy az orangutanok meglatogatasat vegul egy nappal kesobbre halasztottuk.

Korai kelessel (reggel hn 7) inditjuk a napot, mert 8 korul legkesobb indulnunk kell ahhoz, hogy odaerjunk az aznapi elso etetesre. Naponta ket idopont van amugy, egy reggeli es egy delutani,  ezekre lehet elmenni, ekkor van a legnyagyobb esely arra, hogy lassunk emberszabasuakat.

A szokasos reggeli (piritos+vaj+fokhagyma/jam, izles es igeny szerint) utan gyorsan osszekapjuk magunkat es mar szaguldunk is kifele Kuching belvarosabol. A forgalom viszonylag turheto, folyamatosan koncentralnom kell a baloldali kozlekedes miatt (a gugli ezt nem veszi figyelembe az utvonaltervezesnel), hogy megfeleloen navigaljam magunkat a celunk fele. Kb pontosan fel orat kocsikazunk, mire odaerunk a kozponthoz. Iszonyu menonek szamitunk, mindenki szokasos hatalmas turistabusszal/mikrobusszal erkezik, mi meg begordulunk a penztarhoz a sajat kis jarganyunkkal. A jegyvaltas utan beautozunk a park kozvetlen bejarataig, ahonnan mar gyalog folytatjuk utunkat.

En mar teljesen be vagyok porogve felkeles ota, hogy ma vegre talan lathatok orangutant. Mikor az utat fundaltuk ki, meg szoba jott Indonezia es azon belul Bukit Lawang, ahol meg a termeszetes elohelyukon lehet oket latni. Viszont akarhogy is sakkoztunk a latnivalokkal, idovel es koltsegekkel, ez a resz sajnos nem fert mar bele az utazasunkba, igy ugy dontottunk, hogy megprobaljuk itt Borneon oket meglesni, hatha sikerul.

A parkba belepve mindenfele figyelmezteto tabla ki van helyezve, ugymint pl ne vakuzz, ha fotozol, mert megijednek tole az allatok. Ne hangoskodj, ne legyen nalad pl esernyo, amivel felelmet kelthetsz bennuk. Az etetes elott meg volt egy rovid briefing is, ahol elmondtak szoban is a legfontosabb tudnivalokat, hatha valakinek nem verte ki a szemet az informacios tabla.

Ez eligazitas utan elindulunk az erdobe, kb 2 perces setatavolsagra van az etetes helyszine, ami egy szinpad. Ugyan ezt tudtam, hogy ez ilyen, de ahogy mi es a sok szervezett turista elhelyezkedunk a szinpaddal szembeni tribunon, valahogy elkezd olyan erzesem lenni, mintha cirkuszban lennenk.

Varunk, csak varunk, hogy hatha valamelyik fan vegre elotunik egy barna folt, akit erdekel a gondozoja kezeben tartott ananasz, de hiaba a varakozas. Kis walkie-talkien neha kokettal egy masikkal es infokat kozol arrol, hogy epp melyik orangutan merre van. Ez minket nem nagyon vigasztal, hogy jatszanak itt-ott, meg hogy ha nem latunk most egyet sem, a delutani etetesre ervenyes lesz a jegy, mert igazabol most szeretnenk latni oket. Ekozben persze a sok kinai, hiaba szoltak, hogy ne hangoskodjunk, csak trecselnek, nyilvan hangosan, hatha ez szimpatikus Ritchie-nek, a vezerhimnek, azaz a bossnak es megjelenik vegul az elelemert. Szo szot kovet az eterben, megtudjuk, hogy ket orangutan nem messze jatszik a helyszintol, de nem akarnak idejonni hozzank, mert elegge benne vannak a bandazasban. Lelki szemeim elott mar latom, hogy ebbol delutani randi lesz, de aztan szol a gondozo, hogy akkor menjunk mi oda, ahol ok vannak. Oke, szupcsi, ez meg igy sokkal jobb is. Elore vagtatok, kikerulven a sok buta csikszemut, akik hordaba verodve lezengenek, mintha egy iskolai kirandulason lennenek. Ugy vagyok vele, nem akarom, hogy ezek erjenek oda hamarabb, aztan eluzzek nekem a majmikat. Sikerul az elre tornom, szaladok a vezer utan. Beerunk ujra a suru erdobe, ahol is egyszercsak feltunik a lombozatban egy barna paca. Hat csak nem egy orangutan?! De! Mindjart ketto is, volt szerencsenk oket kozelebbrol is megnezni, ugyanis kegyeskedtek lejonni a gyumolcsert es a tapszeres tejukert. Tok edesek voltak, elvettek gyorsan a kajat/piat, aztan mar lengedeztek is fel a fara. Miutan bekajaltak, nekialltak feszket epiteni, ahol etetes utan szoktak pihenni. Mint megtudtuk, a napjuk kb ebbol all: reggeli, feszekepites csillezesre, ebed, ujra feszekepites, jatek/kaja, majd esti feszek epites, ejszakai alvashoz. Mindig uj feszket epitenek, minden piheneshez.

Hatalmas szerencsenk volt vegulis (ezt amugy tobbszor is elmondta az ember, hogy ez szukseges ahhoz, hogy lassuk az orangutanokat), hogy elojottek, raadasul nem valami hulye cirkuszi porondon, hanem az erdoben, ahol tenyleg laknak.

Miutan vege lett az etetes idonek, megnezzuk meg a krokogyilusokat is, szerencsetlenek egy kis ketrecbe vannak bezarva, ott meresztik a banatosan felelmetes szemuket a latogatokra.

Mi vagyunk az utolsok, akik kisetalnak a parkbol a delelotti etetesrol. Ez annak is koszonheto, hogy a latogatokozpontban levo orangunatokrol szolo kiallitast alaposan atbongesszuk, elolvasunk minden fontos tudnivalot es jokat rohogunk a vendegkonybe beirt tanacsokon (miert nem lehet az orangutant olelgetni vagy kozos foto kesziteni vele?!).

Visszafele a varosba egy ropke seta mellett dontunk, megnezzuk a haborus emlekmu szobrot, majd elmegyunk a nagy mecsetbe, ami E szomorusagara eppen nem latogathato, tekintettel arra, hogy eppen imadsag van, ilyenkor nincs ki-be jarkalas, csak a hithu emberek tartozkodhatnak ott. Elmegyunk meg a Macska szoborhoz, setalunk a kinai negyedben, eszunk egy jo baozit, majd hazaugrunk a strandcuccokert es elmegyunk az egyik kozeloi strandra, a Damai beachre. Ide Ponak sikerult beszoknie, nekunk ez kokemeny 3 ringitunkbe kerult/fo, de megeri. Az arban meg egy fel liteser asvanyviz is benne foglaltatik, szupersag. Á+Zs furdik, E napozik en meg pihengelek es nezem a palmafakat az egyik kis pihenohelyrol es bamulom a tajat. Kellemes par oracskat toltunk itt, majd elindulunk haza, mert este 7-re jonnek a kocsiert. Zsnek van egy rossz eloerzete, miszerint kesni fognak, ami kesobb ez be is igazolodik. Masfel orat vartunk a kolcsonzosre minimum, ketszer fel is hivtuk, hogy hol vannak, persze addig ucsorogtunk a kozos helysegben es igyekeztunk nem idegeskedni, hogy ez most igazabol a hasznos es draga idonkbol telik el…

Vacsorazni a folyo a Sarawak folyo tuloldalara ugrunk at, kishajoval (ahol persze atvernek minket, a helyiek csak fel, mi pedig egy ringitet fizetunk/fo a hajoutert). De odaat ott a mennyorszag, foodcourt a javabol, nem gyozunk jarni az ettermek kozott, hogy kinel, mit egyunk. Vegul mindenki talal kedvere valot, finomat ettunk ma is. Hajoval visszamegyunk a mi oldalunkra, ismet atvernek persze, de ezzel mar nem torodunk. Huzunk haza aludni, hiszen masnap koran kelunk, mert indulunk Penangra. Ami pedig mar ott tortent, azt tudjatok Zs reszletes beszamolojabol. 

:-)

U.I.: A kepek lehet, hogy homalyosak, ez amiatt van, hogy csak instara tudunk kepet. feltolteni. Olyan csigalassu itt a resortban a wifi, hogy egy kep sem menne fel rendesen....no de nem is baj, majd igy lesz mit mutogatnunk az  elo elmenybeszamolo alatt! :-)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása