Immaron ez a harmadik alkalom, hogy a dohai repteren keresztul indulunk Azsiaba. Tavaly szerencsenk volt, ahogy megerkeztunk, mar mehettunk is megkeresni a kapunkat es indultunk tovabb Hongkongba. Vietnam fele ugyanigy 8 es fel orat kellett varnunk a tranzitban es probaltunk aludni, pihenni, tobbb-kevesebb sikerrel. Zs kigyoban alvos pozicioja akkor "teremtodott" meg. Neki ment akkor az aluszas, nekem nem.
Egesz heten alig tudtam aludni, mert kattogtam ezerrel az utazason, a munkan, mindenen. Ennek kovetkezteben csutortok estere eleg faradt lettem, de ugye akkor meg pakolni, keszulodni kellett, szoval sikerult pentek hajnali kettokor lefekudnom. Biztam benne, hogy az egesz heti faradtsag meghozza a gyumolcset es vigan fogok majd tudni aludni itt a repteren. Ami azt hiszem majdnem sikerult is. :-)
De ugorjunk csak egy kicsit vissza az indulasra. Ferihegyrol kisse kesve indultunk az idojaras miatt. Szerencsere nem volt semmi para a felszallasnal, bar beharangoztak, hogy lehet lesz nagy turbulencia, hat hal' Istennek, nem volt. Az utunk nyugalomban telt, iszogattunk (mar amikor hajlandoak voltak kiszolgalni minket), eszegettunk, jatszottunk, beszelgettunk, szoval csak a szokasos.
Ideerven hatalmas tomegbe utkoztunk nyilvan, mert meg nem mentek el az ejszakai jaratok, igy meg nagy volt a zsibi a repteren. Aztan hajnal ketto fele elkezdett kiurulni a terminal es eljott a kigyopoz ideje. :-)
E volt az elso, lefekudt es mar aluszott is. Á is viszonylag eleg hamar elbobiskolt, majd Zs is kenyelembe helyezte magat. En kisse izgultam, mert egy jo fejfajas keszult kozeledni. Igy a zaj, a feny es a nem tul kenyelmes fekvesi helyzet rontotta az eselyeimet a fejfajas elmulasztasaval szemben. De vegul a csodakola es a hit segitett. :-)
No, ez a kigyopoz. Eddig nem probaltam, de most mar tudom, hogy hiaba ez az egyetlenegy pihenesi mod itt, BORZALMAS. Nyom a fem a ket szek kozott, a labam elgemberedig, a kezem fazik, kesz remalom. Remelem csuklottak az ejszaka azok, aki ezeket a szekeket megterveztek es megvettek. Sokat gondoltam rajuk, mikozben probaltam elaluszni. Ajanlom nekik csak egy ropke par orara kiprobalni. Ertem en, hogy nem tomegszallast szeretnenek a repterbol, de ez egyszeruen szornyu, hogy csak igy lehet pihenni. Vegulis azert sikerult osszehozni par oracskas alvast nekem is es a kis csapatunk tobbi tagjanak is.
Most mar reggel van, megneztuk a napfelkeltet, kozben bamultuk a felszallo repuloket, beindult ujra az elet a repteren.
Lassan mi is elindulunk a kapunk fele, mert 8:35-kor elvileg indulunk Bangkok fele. :-)
U.I.: A Vilagutazok uzenik, koszonik a leveleket es a jokivansagokat, meghatodtak nagyon (az egyiknek sikerult meg konnyeket is csalni a szemebe)! :*
Utolsó kommentek